Felhőmegoldások itthon: a Clico Hungary kutatásának tanulságai

A felhőalapú technológiák a 21. század egyik meghatározó technológiai vívmánya, ami újradefiniálta a vállalkozások és az egyének adattárolási, hozzáférési és feldolgozási módját. Fejlődése a technológiai, gazdasági és társadalmi tényezők konvergenciáját tükrözi, amelyek alakították az elfogadását és növekedését.

Bevezető

4 érv a felhős szolgáltatások mellett

A felhős technológiák széles körű elterjedését több tényező is elősegítette:

1. Költséghatékonyság: A fizikai infrastruktúra szükségtelenné tételével a felhős megoldások csökkentik a kiadásokat.

2. Skálázhatóság: Az erőforrások rugalmas használata lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy változó igényeknek megfelelően növeljék vagy csökkentsék kapacitásaikat.

3. Hozzáférhetőség: A felhőszolgáltatások lehetővé teszik, hogy a felhasználók többféle eszközzel, lényegében bárhonnan hozzáférhessenek a felhőben működő szoftvereikhez, az ott tárolt adatokhoz. Mindez támogatja a távmunkát és a globális együttműködést. Különösen kritikus fontosságúnak bizonyult ez a COVID-19 világjárvány idején.

4. Innováció: A felhőplatformok megkönnyítik az olyan újonnan megjelenő technológiák alkalmazását, mint a mesterséges intelligencia (AI), a gépi tanulás (ML) és a tárgyak internete (IoT).

A felhős szolgáltatásokkal kapcsolatos kihívások és megoldások

Előnyei ellenére a felhős technológiák olyan kihívásokkal néznek szembe, mint a biztonsági kockázatok, adatvédelmi aggályok és megfelelési problémák. A szolgáltatók fokozott titkosítással, szabályozási megfelelési funkciókkal és robusztus biztonsági protokollokkal reagáltak. Az adatok forrásához közelebbi feldolgozását végző edge computing térhódítása megoldja a központosított felhőinfrastruktúrával kapcsolatos késleltetési és sávszélességi kihívásokat.

Jövőbeli kilátások

A felhőalapú technológia fejlődése a COVID-19 járvány alatt óriási lendületet kapott. Míg a 250 főnél nagyobb cégeknél a felhőhasználat egyre inkább általánossá válik, a kis- és közepes cégeknél még óriási növekedési lehetőségek vannak. Az olyan trendek, mint a serverless, a mesterséges intelligencia által vezérelt felhőkezelés és a kvantum technológiák a hatékonyság és a képességek határainak kitolását ígérik. Emellett a fenntarthatóság is a figyelem középpontjába került, a szolgáltatók zöld adatközpontokba és megújuló energiaforrásokba fektetnek be.

A felhős rendszerek fejlődése kiemeli a digitális korszak sarokköveként betöltött szerepét. Azáltal, hogy soha nem látott méretezhetőséget, rugalmasságot és innovációt tesz lehetővé, átalakította az iparágakat és lehetővé tette az egyének számára az egyéniségek kibontakozását. A felhő további fejlődésével továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a technológia és a társadalom jövőjének alakításában.

A Clico kutatása a felhős szolgáltatások használatáról

A Clico Hungary 2024 novemberében partnerei körében kutatást végzett a felhőszolgáltatások használati szokásairól. A kutatás nemcsak arra irányult, hogy most milyen megoldásokat alkalmaznak a megkérdezettek, hanem arra is, hogy milyen típusú beruházásokat terveznek ezen a területen a közeljövőben.

A kutatásban 65 megkérdezett vett részt, többnyire szenior munkatársak vagy felsővezetők. A felhőhasználatra vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 85%-a válaszolt úgy, hogy használ valamilyen felhő alapú szolgáltatást, 15% – saját bevallása szerint – nem használ semmilyent. Ezek az értékek messze meghaladják a hazai, sőt, az EU-s értékeket is. 

A  Deloitte és a Bell Research közös kutatása, szerint ez “a technológia ma még inkább a nagyobb létszámú cégek kiváltsága, annak ellenére, hogy jelentős transzformatív ereje van egy vállalat és a teljes gazdaság számára is.” Az IVSZ számára készített kutatás szerint a felhős megoldásokat használó hazai cégek aránya 44,9%, ami alig marad el az EU 50,2%-os számától.

A Clico több, mint kétszer nagyobb értékei vélhetően onnan adódnak, hogy a kutatás nem egy általános mintában, hanem a Clico partnerei és ügyfelei körében történt. 

Irány a felhő

A felhőalapú szolgáltatások választásának okai és a biztonsági megoldások használata körüli adatok fontos betekintést nyújtanak a vállalatok technológiai stratégiáiba és prioritásaiba.

A felhőszolgáltatások választásának fő motivációi

A válaszadók körében a felhőszolgáltatások melletti döntést elsősorban az alábbi szempontok motiválták:

• Új technológiai megoldások (24%): A cégek jelentős része számára a felhő nemcsak egy IT-eszköz, hanem egy stratégiai innovációs platform is. Az új technológiák – például a mesterséges intelligencia vagy a big data – gyakran felhőalapú rendszereken keresztül érhetők el.
  
• Erőforrások skálázhatósága (22%): A felhő egyik legnagyobb előnye a dinamikus skálázhatóság, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy az aktuális igényekhez igazítsák erőforrásaikat, ezáltal optimalizálva a költségeket.
• Hatékonyságnövelés (20%): A felhő használata jelentősen csökkentheti az adminisztrációs és karbantartási terheket, lehetővé téve a gyorsabb és hatékonyabb működést.
• Fizikai eszközpark csökkentése (20%): A cégeknél már nem szükséges nagyobb hardverberuházásokba invesztálniuk, illetve eszközparkot kezelniük, hiszen a felhőben elérhetők az erőforrások, ami költségmegtakarítást és rugalmasságot biztosít.

A felhős szolgáltatások használatának megoszlása

A felhős szolgáltatások használatának megoszlása alapján jól látható, hogy a különböző típusú szolgáltatások (SaaS, IaaS, PaaS) más-más szerepet töltenek be a vizsgált cégek informatikai stratégiákban:

 Az előző, a felhőszolgáltatók használatára vonatkozó kérdésre adott válasznak némileg ellentmond, hogy a jövőben publikus felhőszolgáltatást  igénybevételét tervezők leginkább a Microsoft Azure-ban és Google Cloude-ban látják a megoldást. (Az eredményt torzíthatja a válaszadók alacsony száma.)

1. SaaS – dominancia (46%)

A Software as a Service (SaaS) típusú szolgáltatások a legnépszerűbbek, mivel ezek közvetlenül támogatják a vállalati működést, növelik a munkavállalók hatékonyságát. Ide tartoznak a vállalatirányítási rendszerek (ERP), az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM), valamint az együttműködési és kommunikációs platformok, mint például a Microsoft Office 365 vagy a Google Workspace. Az SaaS népszerűsége annak is köszönhető, hogy alacsonyabb belépési költség mellett gyors bevezetést tesz lehetővé.

2. IaaS – közepes elterjedtség (31%)

Az Infrastructure as a Service (IaaS) az IT-infrastruktúra költséghatékony skálázhatóságát biztosítja. A vállalatok e szolgáltatást tipikusan a meglévő hardverigények csökkentése, a szerverek gyors bővítése vagy az adatmentés támogatására veszik igénybe. Az IaaS megoldásokban olyanm globális szolgáltatók töltenek be vezető szerepet, mint például az Amazon Web Services (AWS) és a Microsoft Azure.

3. PaaS –  korlátozott elterjedtség (23%)

A Platform as a Service (PaaS) elsősorban fejlesztői és integrációs célokra alkalmas. Bár aránya alacsonyabb, a modern alkalmazásfejlesztés és a DevOps folyamatok miatt egyre többen fordulnak ehhez a szolgáltatáshoz. A PaaS használók jellemzően olyan cégek, amelyek saját alkalmazásokat fejlesztenek vagy bővítenek meglévő rendszereket.

A globális szolgáltatók túlsúlya 

A felhőplatformokat használó cégek túlnyomó része (76%) nap mint nap a Microsoft Azure, a Google Cloud vagy az AWS infrastruktúráján dolgozik. Ez a három nagy szereplő nemcsak a technológiai innovációk terén jár az élen, hanem erős ügyféltámogatást és skálázhatóságot is kínál. A maradék 14% egyéb SaaS-szolgáltatótól szerzi be a felhőalapú alkalmazásait, amelyek gyakran specifikus iparági igényeket elégítenek ki.

Auditálási hiányosságok

Aggasztó adat, hogy a megkérdezettek mindössze 25%-a rendelkezik auditált felhőkörnyezettel. Ez komoly kockázatot jelenthet az adatvédelem és a rendszerbiztonság szempontjából. Az auditálás hiánya arra utal, hogy sok vállalat még nem rendelkezik megfelelő belső kontrollrendszerekkel, amelyek biztosítanák a GDPR-nak és más adatvédelmi szabályoknak való megfelelést.

Várható trendek a felhős szolgáltatások használatában

A SaaS piacvezető szerepe várhatóan a következő években is fennmarad, ugyanakkor az IaaS és PaaS területén is növekedés várható a felhőalapú DevOps megoldások és az IoT-integrációk terjedésével. Az auditálási gyakorlatok javítása kulcsfontosságú lenne, hogy a vállalatok minimalizálják a kiberbiztonsági kockázatokat és megfeleljenek az egyre szigorodó szabályozási követelményeknek.

Biztonsági megoldások használata

A felhőbiztonság terén azonban komoly fejlesztési feladatok vannak, ahogyan azt az alábbi adatok is mutatják:

• 3rd-party biztonsági megoldások használata (30%): A megkérdezett cégek mindössze 30%-a alkalmaz harmadik féltől származó biztonsági megoldásokat. Ez alacsony arány arra utal, hogy a szervezetek sokszor a felhőszolgáltató natív megoldásaira támaszkodnak. Ez azonban megnehezítik a multicloud törekvések implementálását, nem beszélve azokról az iparágakról, akiknél a kötelező exit stratégia miatt eleve multicloud környezetekre kell fejleszteni. 

• Cloud native megoldások dominanciája (70%): A válaszadók 70%-a kizárólag cloud native (a felhőszolgáltató által biztosított) biztonsági eszközöket használ. Bár ezek alapvető biztonságot nyújthatnak, nem mindig elégségesek a komplex fenyegetések kezelésére. A natív megoldások kizárólagos használata további kockázatokat hoz az auditálási feladatok nehézkessége kapcsán, illetve nemcsak a felhőben, de már az onprem rendszereknél is megtanulhattuk, hogy egy adott infra technológiát nem célszerű ugyanonnan származó biztonsági kontrollokra bízni, hiszen az egyik megoldás sérülékenysége nagyobb valószínűséggel megjelenik az ugyanattól a szolgáltatótól igénybe vett eszközöknél is, ami biztonsági kontrollok esetén kritikus is lehet.
• Biztonsági hiányosságok elismerése (41%): Érdekes módon a válaszadók 41%-a maga is elismeri, hogy a cloud native megoldások nem elegendők. Ez a felismerés azonban még nem párosul a harmadik féltől származó megoldások szélesebb körű alkalmazásával. (Reméljük a legjobbakat.)

Kihívások és fejlesztési lehetőségek

A biztonsági hiányosságok több okra vezethetők vissza:

• Téves bizalom a natív megoldásokban: Sok cég úgy gondolja, hogy a felhőszolgáltatók alapvető biztonsági eszközei önmagukban elegendőek, pedig ezek gyakran csak a minimális védelmet biztosítják.
• Költséghatékonyságra való fókusz: A harmadik féltől származó biztonsági megoldások alkalmazása sokszor többletköltséggel jár a megoldások jóval nagyobb hozzáadott értéke miatt, pedig a félrekonfigurálások elkerülése miatt jelentős összegeket tudunk spórolni, jobban skálázható lesz a rendszer. Arról nem is beszélve, hogy az üzletileg kritikus alkalmazások magasabb szintű védelme sok üzemszünetből fakadó extra költséget is megspórolhat, érdemes tehát számolgatni. 
• Biztonságtudatosság hiánya: Bár a cégek egyre jobban felismerik a biztonsági kockázatokat, még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet a komplex és többszintű védelmi rendszerek kiépítésére.

A Clico ajánlása

A felhőszolgáltatások választásának motivációi jól mutatják a technológiai innováció és hatékonyság iránti igényt. Ugyanakkor a biztonsági megoldások használatának hiányosságai arra utalnak, hogy a vállalatoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a felhőbiztonsági stratégiák fejlesztésére. A jövőben a harmadik féltől származó biztonsági megoldások integrálása és a biztonságtudatosság növelése kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a vállalatok teljes mértékben kihasználhassák a felhőalapú technológiák előnyeit anélkül, hogy jelentős biztonsági kockázatokat vállalnának.

A felhőbiztonsági megoldások használata

A felhőszolgáltatások terjedése újfajta biztonsági problémákat vetett fel. 

A megfelelő biztonsági megoldásának egyik akadálya a hamis biztonság érzése: még mindig nagyon sok cégnél (70%) gondolják úgy, hogy a Cloud-Native szolgáltatások (a felhőszolgáltatók beépített szolgáltatásai) kellő védelmet nyújtanak, csak a cégek 30%-as alkalmaz kifejezetten erre a célra fejelsztett szoftvereket.)  

Kiemelt területet jelent ezen belül is a  a SaaS alkalmazások védelme. Az IT-biztonsággal, azon belül felhőbiztonsággal foglalkozó cégek számára fontos látni, hogy milyen megoldásokat alkalmaznak vagy terveznek alkalmazni a vállalatok.

1. Identity management és DLP megoldások vezető szerepe (63%)

A válaszadók jelentős része az identity managementet és az adatszivárgás elleni védelmet (DLP) nevezte meg legfontosabb biztonsági megoldásként. Ez arra utal, hogy a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a felhasználói hozzáférések és az érzékeny adatok védelme kulcsfontosságú a SaaS alkalmazások biztonságos működtetéséhez.

Identity management: Ez a megoldás biztosítja, hogy csak az arra jogosult felhasználók férjenek hozzá a vállalat rendszereihez. Különösen fontos a többfaktoros hitelesítés (MFA) és a jogosultságkezelés.DLP (Data Loss Prevention): Az adatszivárgás elleni védelem révén a vállalatok megakadályozhatják az érzékeny adatok véletlenszerű vagy szándékos kiszivárgását. Ez különösen kritikus a felhőben tárolt üzleti adatok esetében.

2. Felhőszolgáltatások fő felhasználási területei

A megkérdezettek körében az adattárolás és a virtuális gépek futtatása volt a két leggyakrabban említett funkció, mindkettő 29-29 szavazattal. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok a felhőszolgáltatásokat elsősorban az IT-infrastruktúra alapvető elemeinek biztosítására használják.

• Adattárolás: A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy nagy mennyiségű adatot biztonságosan és könnyen elérhetően tároljanak. A felhő rugalmassága és skálázhatósága miatt ideális megoldás. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy akár AWS S3 akár Azure Blob, de a bennük tárolt adatokat titkosítani kell, ami ráadásul compliance követelmény is.
• Virtuális gépek futtatása: A felhőben futtatott virtuális gépek lehetővé teszik az erőforrások hatékony kihasználását, a gyors bővítést és a költséghatékonyságot.

3. Tervek a jövőbeli felhőhasználatra

Azok körében is, akik még csak tervezik a felhőszolgáltatások igénybevételét, ugyanezek a funkciók kerültek előtérbe. Ez arra utal, hogy az adattárolás és a virtuális gépek futtatása továbbra is a legfontosabb motiváció lesz a felhőbe való belépéshez.

4. Biztonsági kihívások és megoldások

Míg a válaszadók körében az identity management és a DLP kiemelkedően fontos, az is kiderült, hogy a biztonságos működésre való igény még nem teljes körű. Például:

• Automatizált biztonsági monitorozás: Ez a terület kevésbé került említésre, pedig jelentős szerepe van a fenyegetések időben történő felismerésében.
• Adatmegfelelés és szabályozások: A vállalatok számára fontos lenne az adatvédelmi szabályoknak, például a GDPR-nak való megfelelés szisztematikus biztosítása.

5. Várható trendek a felhőbiztonság területén

A felhőbiztonság ma már elengedhetetlen eleme a vállalati működésnek, különösen a SaaS alkalmazások használata során. A válaszok alapján érzékelhető a cégek többsége már felismerte az identity management és a DLP fontosságát, miközben az adattárolás és a virtuális gépek futtatása a leggyakoribb felhőalapú alkalmazási terület. A jövőben várhatóan még nagyobb figyelem irányul a felhőbiztonság automatizálására, a megfelelésre és a szélesebb körű biztonsági megoldások bevezetésére. 

Összegzés

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a felhőmegoldások használata hazánkban is széles körben elterjedt, ugyanakkor a biztonság területén még jelentős fejlesztési lehetőségek rejlenek. Bár a válaszadók többsége felismeri a felhőtechnológiák előnyeit, a 3rd-party biztonsági megoldások alacsony szintű használata és a munkahelyi felhőkörnyezetek auditálásának hiánya komoly kockázatokat hordozhat. Ezek a tapasztalatok nemcsak arra ösztönözhetik a vállalkozásokat, hogy tovább erősítsék a meglévő rendszereik védelmét, hanem arra is, hogy hosszú távú stratégiát alakítsanak ki a felhőalapú szolgáltatások még hatékonyabb és biztonságosabb kihasználására.